Lassan egy fekete köpenybe bújt,
Orrából cigarettafüstöt fújt.
Egy kisnyúl szívébe hegyes tőrt szúrt,
Majd felkészült arra, hogy tüzet gyújt.

Vacsora után még gondolkodott:
Nem vállalt-e túl nagy feladatot?
Vajon megéri az áldozatot?
De a szeme lassan felragyogott.

Persze, hogy megéri! Végre ölhet!
Végre szerezhet egy vérző szívet,
Fájdalmat okoz az embereknek.
A halál sosem ismer kegyelmet.

Eljön értünk, de mi szembeszállunk!
Nincs még itt az idő, nem hátrálunk!
Menekülj hát angyal, mert itt vagyunk,
Félelmet nem ismerve támadunk.

Ő volt a halál sötét angyala,
Ő az ördög hűséges szolgája,
Őt kíséri a holt lelkek hada,
A gonoszsága nem hal el soha.

Temetésem

A rokonság zokog feketében,
a halottaskocsi gurul már értem.

Könnyű a koporsó, fehér nyárfa láda,
nem viszek innen semmit a halálba.

A pap szájából közhelyfolyam árad,
nem sajnáltat engem, nem illet sajnálat.

Kötélen leng koporsóm, mint a hinta,
Dúdolnám, ha tudnám: „hinta-palinta”.

Szomorú szertartás?! Kész nevetség,
hiszen kit temetnek: rég eltemették.

Idegroncs

Arcomon könnyek peregnek...
Egyszerre sírnak s nevetnek
A fejemben szólaló hangok.
Lágyan monoton lantok
Dallamai magukhoz hívnak.
S ők belül csatákat vívnak,
Térdre kényszerítve testem.
Önmagam őrülete lettem.

Kezeim hajamba tépnek,
Ahogy az idegen léptek
Koponyámra taposnak, várva
A fájdalom válasz-szavára,
Mely sikolyként tör torkomból elő,
Hogy beléremeg a velő
És csontokat hasít a méreg,
Mely, mint alantas féreg
Rágja agyamban mélyebbre magát,
Dúdolva a gyönyörnek dalát,
Melyet neki szenvedésem okoz,
S mi bennem halál-vágyat fokoz.

Semmim nincs már,
Ha pokol-tűz vár,
Lángjába magam megyek!
Inkább hamu ott legyek
Mintsem itt maradván
Megtépázott ember-maradvány.

Oldal: Rémesztőő versek
Rémtörténetek, szellemes sztorik, ijesztő furcsaságok - © 2008 - 2024 - remsztorik.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat